eufit logo Eufit kártya

Módosítva: 02-12-08





EU tapasztalatok

Bemutatószöveg


Ki ne találkozott volna olyan vállalkozóval, aki tehetségének és kitartásának köszönhetően virágzó vállalkozást hozott létre, és amikor már úgy tűnik, hogy cége elérkezett a csúcsra, akkor a helytett, hogy élvezné munkája gyümölcsét, saját művének rabjává válik. Úgy tűnik hajnaltól késő estig dolgoznia kell, hogy vállalkozása működni tudjon, a folyamatok rendben és stabilan működjenek. Nem marad egy szabad perce sem magára, sem pedig környezetére, így aztán körülötte mindenki szenved, családja hiányolja, barátai elhagyják. Innen pedig egyenes út vezet a tragédiákhoz. El lehet kerülni a tragédiát? Minden vállalkozó tönkremegy abban, hogy saját művét megpróbálja életben tartani? Hogyan csinálják ezt a tapasztaltabb, tőlünk nyugatra élő és dolgozó vállalkozók? Ezekre a kérdésekre keresi és adja meg a választ ez a könyv, mely végigvezeti az olvasót a vállalkozások alapításától a tudatos vállalkozóvá válásig vezető úton. Bemutatja, hogy azok a problémák melyekkel ma a hazai vállalkozók többsége küzd nem saját hibájuk vagy egy sorscsapás következménye, hanem a fejlődés természetes velejárói. A könyv segítségével a tudatos vállalkozó képes lesz vállalkozása helyzetét és fejlődésének törvényszerűségeit felismerni, és azokat befolyásolni. Ekkor saját kezébe veheti sorsának irányítását és megindulhat egy olyan fejlődési úton, melynek eredménye egy jól működő, folyamataiban szervezett, környezetével harmóniában élő és dolgozó vállalkozás lesz. A könyv ehhez ad nem csak elmélet, hanem igen sok és hasznos gyakorlati tanácsot és útmutatást. Olvasását javasoljuk minden vállalkozónak, kezdőnek és haladóknak egyaránt.

Előszó

Munkámnál fogva vállalkozásokkal, vállalkozókkal vagyok rendszeres kapcsolatban, és az EU-hoz történő csatlakozásunk előtt néhány hónappal elsősorban az a kérdés foglalkoztat, hogy mi fog történni a magyar kis- és középvállalkozásokkal 2004. májusa után. Hogyan fognak majd beilleszkedni abba a világba, melynek hamarosan mi is a részévé válunk? Milyen módon tudnak majd kapcsolódni, együttműködni azokkal a társaikkal, akik már közel fél évszázada egy a mienktől jelentősen eltérő vállalkozói kultúrában és gazdasági szférában éltek és dolgoztak? Hogyan tudják majd megérteni azt a világot, amihez csatlakozni fogunk? Úgy érzem, hogy ez a fő kérdés, ez a lényeg, mert a legnagyobb kihívást a magyar és nyugat-európai vállalkozók gondolkodása, mentalitása közötti különbség fogja jelenteni. Miközben EU-s felkészítő nyomtatványok tömege jelenik meg és konferenciák sorát rendezik az EU csatlakozás aktuális kérdéseiről, azt kell tapasztalni, hogy ezek nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel. Részletesen tárgyalják a törvények harmonizációját, a szabályok és szabványok változását, de a gondolkodás különbözőségével komolyan, behatóan nem foglalkoznak. Utalások szintjén történik említés arról, hogy azért a régi EU tagországokban az emberek másképpen gondolkodnak ugyanazokról a dolgokról, de ennek jelentősségét csak kevesen ismerik fel. 2003. januárjában Budapesten rendeztek egy konferenciát, amelyen a csatlakozás aktuális kérdéseivel foglalkoztak neves hazai és nyugat-európai politikusok és szakemberek. Az itt fellépő előadók közül Harto Brenner úr, az EUSME, a Német Kis- és Középvállalkozók Egyesületének elnöke volt az egyetlen, aki előadásában említést tett erről a problémáról, valószínűleg ő is csak azért, mert civilben kereskedelempolitikai tanácsadóként dolgozik, és mint ilyen vállalkozókkal és vállalkozásokkal áll rendszeres, napi kapcsolatban. Előadásában többek között ezt mondta: “Azok az országok, amelyek jelenleg EU tagok, különböznek Önöktől és ezek a megkülönböztető jegyek nem csökkennek majd. Miben lesz nagy a különbözőség? Például a mentalitásban.” Amit ennek a problémának a megoldására javasolt a magyar vállalkozók számára, az nem más, mint az EU országok megismerése, és azt ajánlja, hogy tudják meg, fedezzék fel miért mások a nyugatiak, miért gondolkodnak, éreznek és cselekednek másképpen. Brenner úr ezt a megismerési folyamatot “interkulturális tréningnek” nevezte, egy olyan folyamatnak, amelynek során az ember megnyílik a másik világ felé, és meg akarja ismerni milyenek ott az emberek, miként működik ott a piac, hogyan dolgoznak a vállalkozások és milyen szokásaik vannak a vevőknek. A következőkben egy ilyen interkulturális tréningre hívom meg a Tisztelt Olvasót, azokat a vállalkozókat, akik tudják, hogy az EU-hoz való csatlakozás után a siker nem jön automatikusan, hanem csakis a fejlődés iránt elkötelezett és az új gondolatok fogadására hajlandó emberek kemény munkája nyomán hozhatja meg várva várt gyümölcseit a jövő. Ezen az úton haladva majd magyar vállalkozókról és vállalkozásokról beszélek, de ekkor természetesen sem az összes, sem pedig egy konkrét magyar vállalkozásra, vállalkozóra nem gondolok, hanem egy a valóságban nem létező példára. Olyan ez, mint annak a bizonyos állatorvosi lónak az esete, az általam felhozott példa is megkapott minden betegségget, amit egy vállalakozás megszerezhet, de nem létezik. A magyar vállalkozói gárda igen tehetséges és azok az eredmények melyeket az elmúlt 14 évben felmutatott kreativitására és a világra való nyitottságára a legjobb bizonyítékok. Mégis jól felfedezhetőek azok a különbözőségek melyek a nyugat-európai cégeket és vállalkozókat a hazaiaktól megkülönböztetik, megismerhető miként tér el a nyugati vállalkozók gondolkodása a hazai vállalkozókétól. Ennek a könyvnek a megírásával azt a célt tűztem ki, hogy a nemzeti sajátosságok felett felismerhető keleti és nyugati gondolkodásbeli és mentalitásbeli eltéréseket és specialitásokat megfogalmazzam. A különböző gondolkodási modellek bemutatása mellett arra is törekedtem, hogy a könyv második részében gyakorlati példákat is adjak, olyanokat, melyek a mai nyugati vállalkozói gondolkodást tükrözik, hogy ezek alkalmazásával a hazai vállalkozók könnyebben és gyorsabban tudják a létező különbségeket csökkenteni. A könyvben szereplő nyugati vállalkozások és vállalkozók sem léteznek, az általam említet példák mind az általam felismert nyugati vállalkozói mentalitás sűrítményeiként jöttek létre és tartalmaznak mindent, ami ma a nyugat-európai vállalkozásokra általában jellemző. A keletei és nyugati vállalkozói mentalitásról címet adtam ennek a könyvnek és a cím olvastán felmerülhet a kérdés, hogyan lehet általában ezekről a mentalitásokról beszélni, és az általunk jól ismert nemzeti jelleget figyelmen kívül hagyni. Maga a nemzeti jelleg is csak egy általánosítás eredménye, egy olyan elvont gondolkodásé, mely el tud vonatkoztatni a nemzetet alkotó egyének szinte semmiben sem azonos tulajdonságaitól és egy bizonyos mértékig ezen felülemelkedve képes az általánosításra. Arra törekedtem, hogy a nemzeti jelleg fölé emelkedjek és olyan összefüggéseket keressek, melyek egy még nagyobb embercsoport gondolkodásának jellemzői, azaz munkám során a nemzeti tulajdonságok feletti összefüggéseket kerestem és azt tapasztaltam, hogy ezek léteznek és megismerhetők. Mint minden általánosítás és az emberek viselkedéséből levont következtetés, így ez is lehetőséget ad félreértésekre, de igyekeztem a lehető legnagyobb gondossággal eljárni, amikor ezen a magasabb szinten az általánosításokat elvégeztem, a következtetéseket levontam. Sok esetben szívesen bemutattam volna azokat a haladó gondolatokat és úttörő kezdeményezéseket is, melyeket erről a szintről fedeztem fel és bennük a gazdasági szféra jövőjét véltem felfedezni, ilyenkor azonban emlékeztetnem kellett magamat eredeti célomra, és arra, hogy e könyv kereteit ezek a kérdések sajnos meghaladják. Remélem, hogy ezek az izgalmas kérdések majd egy következő munkám témái lesznek. Bízom benne, hogy tapasztalataim és gondolataim megfogalmazásával hasznos olvasmányt adok a haladó gondolkodású, az újra nyitott magyar vállalkozói rétegnek, és segítséget tudok nyújtani azoknak, akik cégeik alapításakor nem kaptak semmiféle külső elvi támogatást fejlődésükhöz és gyakorlati útmutatást vállalkozásuk irányítása területén. Ezen kívül számítok azoknak a vállalkozóknak az érdeklődésére is, akik már részben vagy egészben átvették a korszerű vállalatirányítási rendszereket, vagy megkapták azokat az impulzusokat, melyek a nyugati vállalkozói kultúra meghonosítását lehetővé tették.

Takáts Péter


cde-dce

Acrobat Reader

Konferencia-körút Bánátban

Egyesületünk január 21-23.-án szoros programban egy bánáti konferencia körúton vett részt.

Évadnyitó konferencia

Január 24.-én tizenegy európai országból 20 vendéggel 340-en hazai kisvállalkozóval többségében tagunkkal tartottuk meg az SME-Unionnal közös konferenciánkat a Hotel Mercure Budaban.

Megalakult az SME-Central

Megalakítottuk az SME-Centralt a Kis- és Középvállalkozók Közép-európai Szövetségét, melynek ügyvezetését Egyesületünk adja az elsô évben.

Régebbi híreink